2012. február 24., péntek

Ta-mia Sansa: A menekülés éve

„Kezdődik! Apa, kezdődik!”
Mármint izééé… Szóval íme a Gender Krónikák kezdő kötete! (Nem ér megkérdezni, hogy miért nem ezzel kezdtem az olvasást! Mentségemül csak annyi szolgálhat –talán-, hogy nem is kronológiai sorrendben íródik a regényfolyam…) Tehát,
A menekülés éve:
Tartalom (röviden):  A címe árulkodó.  Arról szól, hogyan és miért hagyta el az emberiség egy meghatározott csoportja a földet, hogy új hazát keressen.
(hosszabban): Lélektani regény, melyből megismerjük Sandra Manul életét. Végigkísérhetjük az úton, ahogy a ’yorki maffiavezér fiának -Carlosnak-  első emberéből Sandy Hledából, a könyörtelen és kegyetlen halvillei bandafőnökből Sandra Manul-lá válik- James Manul Ítélő jámbor, szelíd feleségévé; a maszkulin behajtóból igazi cicababa lesz, akiről senki nem feltételezi bűnöktől mocskos előéletét. Az új külső mindenkit megtéveszt- de az ujjlenyomat árulkodik, és Sandrát utoléri a múlt. Rátalálnak régi társai (beosztottai), akik immár öt éve keresik, és elküldik az első figyelmeztető-fenyegető jelet: egy híradás időpontját. A híradót megnézve Sandra rádöbben a veszélyre, és emlékezni kezd a történtekre.
Mi ezekből az emlékképekből ismerjük meg a múltját, és közben éljük vele jelenét. A jelent, ahol a Föld vezetősége titkon ESP érzékelőket ültet kísérleti alanyokba, melyekkel behatárolhatják minden ember spirituális képességét. A cél: kiirtani a magas ESP számmal rendelkező lakosokat, a gondolkodókat, akiket nem lehet birkaként vezetni…  A jelent, ahol a pavonisok már kapcsolatba léptek az emberiséggel, és épp egymás kultúráját tanulmányozzák. A jelent, ahol Sandrának és társainak meg kell győzniük a Pavonis küldöttet arról, hogy a föld lakosságának nagy része ártatlanul veszélyben van, és rá kell vennie, hogy megszegve a Homo-Pavonis egyezményt segítsenek a „kiválasztottaknak”.
Főbb (vagy fontos jelentőségű) szereplők:
A rosszak:
Carlos Carvani: Halville kisfőnöke, az ottani „családfő”. Elkapja az őt üldöző Robert Hledá nyomozót és családját. Karlát a férje (és kislánya) szeme láttára megerőszakolják és élve felgyújtják, majd az akkor hat éves Sandyt Carlos az ölébe veszi és a kislány ujját a ravaszra téve lövi le az apát. A gyermeket magához veszi, hogy így legyen teljes a bosszúja. Az őt üldöző rendőr lányából nevelteti ki legjobb-legmegbízhatóbb emberét.
Matthew Elliott, Ben, Eric: Carlos bandájának tagjai, ők ellenzik Sandy főnöki mivoltát. Szívből gyűlölik a tényt, hogy nő került közéjük, pláne, hogy ők lettek az alárendeltek.
Michael Host: Szintén bandatag, de a többiekkel ellentétben Ő a maga módján kedveli Sandyt.  Talán mert ő is kívülállónak számít, hisz meleg. Szerencséjére ezt a tényt nem tudják rábizonyítani- az az életébe kerülne-, de sejtik. Félti a lányt a többiektől, és lehetőségeihez képest védi. Már, amennyire ez ebben a közegben lehetséges…
Sandy Hledá:  Az egykori kislányból 18 évesen lesz Carlos első embere, és elődeihez képest ő sokáig a helyén is marad. Mivel nőként kell férfiakat irányítania, hamar rájön, hogy nem hibázhat. Tiszteli (sőt, szereti) Carlost, akiben a megmentőjét látja, bármire képes a férfi elismeréséért. Szó szerint bármire.
A neve egyet jelent a rettegéssel, kőkemény férfiak rondítanak maguk alá egyetlen pillantásától. Férfias jelenség, rövid-tépett haj, izmos váll, leszorított „nincs is” mell, férfiruha.
Alfredo Gottingham:  Az EOSZ (Egyesült Országok Szövetsége) újonnan választott Elnöke, az egész világ ura. A reményekkel ellentétben nem jobb, mint elődje volt- sőt. Elrendeli az ESP kísérleteket,  hogy elejét vegye (avagy megszüntesse) az emberi gondolkodást, így is növelve a birkaként terelhető fogyasztók számát profitorientált világában.
A jók:
Gregory Manul: Pap, egyike az utolsóknak. Ebben a világban már majdnem üldözik a hitet. Greg lesz az, aki megmenti a fagyhalálra ítélt, törött lábú, fához „szegezett” Sandyt. Menedéket nyújt neki, és segít (szó szerint) új emberré válnia. Nem véletlen a névazonosság: Ő James Manul bátyja.
James Manul: Ítélő, az egyetlen „tiszta” a politikusok között. Ahhoz, hogy elfoglalhassa a megüresedő helyet, biztos családi hátteret kell mutatnia. Bátyja tanácsára veszi nőül Sandy Hledát, és állja minden költségét az átalakító műtéteknek. Úgy gondolja, mindketten jó üzletet kötöttek. Neki lesz felesége (olyan külsővel, amilyet a világ elvár tőle), Sandy pedig új életet kezdhet. Tudja, hogy a lány menekül- de nem tudja az igazi okot. Az egyezség szerint csak a külvilágnak játsszák el a szerető hitvesi párt, de James jó ideje valóban szereti nejét. Hogy miért nem árulja el neki? Annak bizony nyomós oka van!
Adam Kowalsky: A Manul család sofőrje. Engem kicsit emlékeztetett „Joe vulkánja”-nak sofőrjére, és nem csak azért, mert ott is fekete a férfi. J Adam az a fajta  alkalmazott, amilyet (ha gazdag lennék) én is szeretnék magamnak! Afféle mindentudó, aki igyekszik jó tanácsokkal szolgálni asszonyának.
Peter Tysee:  Tom Lyes társa, James Manul egykori diáktársa, legjobb barátja-rendőr. A mai napig tartják a kapcsolatot egymással. Kedveli és tiszteli Sandrát egészen addig, amíg a szerény cicababát látja benne- de ahogy a nő (mondjuk úgy) „fölé kerül” kiderül, hogy bizony él benne a hímsovinizmus.
Ő mutatja be Tomot Manuléknak.
Tom Lyes: Kedvenc karakterem a regényben. J Magának való, bunkó (Olyan dr. House feeling), borostás, bőrkabátos, „senkitnemtisztelek” fazon. Megáldva (megátkozva?) a szaglás képességével. Őt ismerve új értelmet nyernek a „jó szimatú nyomozó” és a „valami bűzlik a dologban” kifejezések. Tom a szó szoros értelmében kiszagolja a bűnt. A legkisebbtől (megszegett ígéret) a legnagyobbig (gyilkosság). És Peter elviszi őt Manulékhoz az egyik szokásos összejövetelre. Tom attól tart, hogy megint találkozik egy „bűzlő” politikussal, de rá kell döbbennie, hogy James „tiszta”. Ellenben az Ítélő szolid, szerény, szótlan felesége… Hát igen… Tomnak nincs szüksége ujjlenyomatra. Azonnal rájön, hogy miféle bűnök terhelik Mrs. Manult, hisz minden rossz dolognak saját szagnyoma van. Hogy rendőr létére miért nem tartóztatja le azonnal az asszonyt? Na, ennek is nyomós oka van! :D
Pavonis:  Az idegen faj földi képviselője. Neve nincs, illetve az ember számára nem kimondható-így fajtája nevével szólíttatja magát. Szelíd. „Az ágy előtt felejtett mamuszban is több az agresszió, mint a pavonisokban.”  Tárgyalópartnerei izoláltan tartják, így nem értesül a földön dúló agresszív viselkedésről. A Homo-Pavonis egyezmény értelmében nem szólhatnak bele egymás természetes fejlődésébe. Képtelen elhinni Sandra állításait a veszélyről, hisz nekik még a „háború” jelentését is el kellett magyarázni. Nem hiszi, hogy bármely értelmes faj számára többet jelentenek anyagi javak az életnél. Állításait bizonyítandó, Sandra engedélyt ad a mentális kapcsolatra, így a pavonis elborzadva veszi tudomásul, hogy minden igaz, amit a nő állított, és hajlandó rávenni népe véneit, hogy az egyezményt felrúgva segítsenek a kiválasztottaknak. Pavonis megígérteti Sandrával, hogy nem hordja szét a galaxisban ezt a fertőt.
Rebeca:  Igazi mellékszereplő. Egyetlen hírben találkozunk a nevével, és egyetlen emlékben jelenik meg. Mégis fontos momentuma a regénynek az ő személye. Róla szól az a híradás, amire névtelenül felhívják Sandra figyelmét, és ő az, aki miatt Sandy annak idején megtesz valamit-amit maga sem ért. Ha nincs Rebeca- talán soha nem lesz Sandy-ből Sandra.
Sandra Manul:  Tipikus „plázacica”. Tűsarkakon közlekedő bögyös, faros, darázsderék. Ránézel, és tudod, hogy semmi más dolga nincsen, mint szépnek lenni.  Esze egy szál se, talán kettőig se tud számolni. Na, erre a klisére hazudtol rá Sandra. Bár a külseje egy „buta libáé”, azért az eszét nem vették el a műtőben. Sajnálatos, hogy a tükörbe nézve nem látja önmagát. Bántja a múltja, bántja az a színjáték, amit nap mint nap végig kell csinálnia. Kötelező jelleggel tér be az üzletekbe megvenni a sokadik felesleges rúzst, vesz rész számára unalmas partikon- mert ezt elvárják attól a társadalmi osztálytól, ahová most tartozik. Minden öröme kimerül a nyilvánosság előtt váltott ölelésekben és apró csókokban. Igen, titkon ő is évek óta szereti a férjét. És Ő sem mondja el neki. (a hülyék!)  Így aztán Sandra élete merő unalom, hasztalanság. De legalább biztonságban van. Egészen addig, míg érkezik a telefonjára egy névtelen üzenet, és ő rájön, hogy nem csak saját maga-de minden szerette veszélyben van. Sandra Manulban pedig lassan felébred Sandy Hledá újkori verziója.

Vélemény: 
Keretbe íródott. Kha-ra Noire: Manul kora című könyvének előszavát kapjuk részletként az elején bevezető helyett, és ugyanebből a könyvből az utóhangot zárszóként. Ez utóbbi előrevetíti kicsit a következő rész(ek) tartalmát. Kha-ra Noire korában ugyanis ez már a történelem. (Ismerős a Kha-ra Noire név? Nem véletlen!)
Nagyon szerettem ezt a részt is!  Annyira olvastatta magát, hogy nem vettem észre az esetleges hibákat. (Ha voltak egyáltalán…) kétszeri nekifutásra ki is olvastam. Ez pedig -figyelembe véve, hogy gépen olvastam és a szemem sem 100%-os -komoly elismerés! Alapból rajongok a lélektani regényekért, a jellemfejlődések kibontakozásáért,  Sansa pedig most is remekelt. A karakterek élnek, bármelyiket el tudom képzelni valóságos alaknak. Még mindig a Lélektelen a kedvencem, de A menekülés éve is dobogós helyezést kapott tőlem. (Vajon hány regény fér egy dobogóra?)
Miért ne olvasd el?
- Mert nem a szokásos Sansa stílusban íródott. A legközelebb a Lélektelenhez áll (az írónő saját bevallása szerint), így akik a pörgősebb részeket szeretik, talán unatkozni fognak.  (Magukra vessenek- én imádtam!)
- Mert akad benne igazán gyomorforgató jelenet. Nem azt mondom, hogy másképp kellett volna megírni: ez így volt élethű. Brutális - de hiteles. Csak készítsd elő a gyomrod, ha túl érzékeny lenne.
Miért olvasd el?
- Mondjuk azért, mert ez a GK első része! J
- Mert megdöbbentő a hasonlóság a valóság és a fikció között.
- Mert megtudhatod, hogy mi történik olyankor, ha Sansa „a mészáros” egy kicsit nem figyel… (Feltűnően kevés szereplő halt meg, és van benne olyan jelenet, hogy hűűűű!)
- Mert találkozhatsz benne élő pavonissal! (A többi -már megírt- részben ők már kihaltak…)

Kedvenc karakterek:
Tom Lyes ♥♥♥♥
Sandy Manul ♥♥♥ (Nem véletlen a névnek ez az összetétele!)
James Manul  ♥♥♥
Greg Manul ♥♥
Adam Kovalsky ♥♥
Mike Host
Legborzasztóbb jelenet(ek):
-Sandy „felvételije”
-Sandy és a dugóhúzó
-Carlos haragszik…
-Mike és Sandy a parkban
Kedvenc jelenet(ek):
-Sandra és Pavonis
-Tom vallomása
-James hazaér… ;-)
-Sandra kiosztja a feladatokat



A felhasznált képeket Ta-mia Sansa alkotta, minden jog őt illeti!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése