Ta-mia Sansa: Forradások

Egy újabb Sansa remekmű, amelyet volt szerencsém olvasni. Az eddigiekkel ellentétben ez a regény (inkább novellagyűjtemény) nem igazi folytatás. Kronológiailag a Sötét Hórusz után következik, de nem viszi tovább a történetet- inkább kiegészítő kötete annak. Kicsit (sokkal) több bepillantást enged Nekhti Starr életébe, az eddigi célozgatásokból kőkemény tények lesznek. Sansa nem bízza a fantáziánkra, hogy mi történhetett hősnőjével Prentiesten. Ugyanakkor nem is előzménye ez a kötet a Hórusznak, hiszen annak cselekményét is számba veszi.


A történet:

Nekhti

Hekat Cerlyn lonecat, évekkel a Hórusz eseményei után szeretné megírni Nekhti Starr életrajzát. Sajnos nem áll rendelkezésére túl sok információ, csupán számadatokat, száraz tényeket talál az egykori Firstcatről, de ő szeretné az emberi oldalát is bemutatni. Nincs könnyű dolga, hisz akik ismerték a száműzött nőt, mára vagy halottak, vagy nem emlékeznek rá, esetleg nem óhajtanak nyilatkozni. Azért nem kell félteni a lonecatet. Talál három embert, akik- így vagy úgy- kapcsolatban álltak Nekhtivel és vannak emlékeik róla. Ezt a három embert invitálja meg -elég titokzatos módon- Hekat egy kis beszélgetésre, és az ő visszaemlékezéseik adják a novellák keretét.

 Az első "interjú-alany" Uraeus Verse, aki Ma'at Grandhomme anyjának- majd Ma'atnak is testőre volt, ott volt Prentiesten amikor Ma'at megvásárolta Nekhtit, és Ő képezte ki utódjának az albínót. Talán (biztosan) Ő az egyetlen, aki pontosan tudja mi történt a lánnyal a Császárságban, hisz Nekhti neki elmesélte.  Tőle tudja meg a lonecat- és így mi is is-, hogy milyen sorsa volt Nekhtinek, és milyen életet élt még hosszú évekkel később is Ma'at mellett. Urareus (Rus) Verse lesz az, aki végül szóra bírja a már évek óta hallgatásban élő lányt. Nem is akármilyen eszközökkel!

Nereida

A második elbeszélőnk  Nereida Cast, rendőrfőnök, a Szenátus tagja. Egykoron ő volt annak a hajónak a kapitánya, amellyel Ma'at és Rus Prentiestre mentek. Soha nem kedvelte Nekhtit, ma is csak a tömeggyilkost látja benne. Ugyanakkor megrögzött híve az igazságnak, így ő kicsit sem ferdít a tényeken. Az ő elbeszéléséből megtudjuk, hogy miért kell távolmaradnia a testőrnek Ma'at-tól, ha az éppen férfitársaságban van, kiderül, hogy Nekhti a maga módján igyekezett jóvá tenni a hibáját Ma'at felé (és hogy igenis képes a folyamatos beszédre, nem csak tőmondatokat tud alkalmazni!), miért kapta a lány a "Sortűz Nekhti" gúnynevet, és nem utolsósorban: bemutatót kapunk abból, hogy milyen lett volna Kha-ra Noire, ha sosem kell Nekhti Starr-é válnia.

Harmadik, és egyben utolsó emlékgyártónk a néhai Ma'at Grandhomme főkormányzó  titkára, Tod Kheshennuf. Neki lételeme a pletyka, így különösebb tiltakozás nélkül mesél mindarról, amiről tudomása van. Túl sok információval nem tud szolgálni a lonecat számára Nekhtivel kapcsolatban. Mindössze cáfoló érveket sorakoztat fel a főkormányzó és testőrének intim kapcsolatával kapcsolatban, és célozgat a másik felröppent pletyka valószínűségére, miszerint Nekhti és Kemt között talán volt valami. Sok jel utal(t) erre régebben, Tod szerint a legmeggyőzőbb talán az a bizonyos emléktörlés, amelyet a lány a főkormányzó bátyján hajtott végre. És emlékszik még valamire... Emlékszik arra, hogy a mindig zárkózott, otthonülő Nekhti Starr hosszú évek alatt egyetlen egyszer kivett pár nap szabadságot, és elutazott valahová. Tudja, hogy előtte telefonon érdeklődött egy tudományos előadó iránt, de nem is sejti, hogy ennek mekkora jelentősége lehet- s így a lonecat sem tudja meg. Mi, az olvasók szerencsésebbek vagyunk. Nekünk lehetőségünk van elkísérni Kemtet- akinek feltűnik, hogy a történelemrajongó Nekhti egy xenobiológiai konferenciára utazik, ezért követi a lányt- s így megtudjuk hová igyekezett annyira a testőr, miért volt olyan fontos számára, hogy ott láthasson valakit.

Vélemény:

Kell-e mondanom, hogy imádtam? Olvastatja magát, és olyan érzékletesen van megírva, hogy (már megint) benne éltem a történetben. Hiába tudtam, hogy mi lesz Nekhti sorsa, izgultam az ellenkezőjéért.. Főleg amikor láttam, hogy milyen lenne, ha nem történt volna meg vele mindaz, ami megtörtént. Kemt még mindig ugyanolyan szeretetreméltó, mint a Hóruszban, Ma'at szintén, de most új kedvenc karakterre leltem: Eber Andu, a lökött kleptomániás. Legalább olyan lökött, mint amekkora mázlija van kedvenc főkormányzónk nimfomániájával- avagy hogyan szabadulj szorult helyzetedből?. :)
Ajánlom mindenkinek ezt a könyvet, hozzátéve, hogy ne kezelje önálló regényként. A Forradások szigorúan kiegészítő kötete a Sötét Hórusznak! Ráadásul az olvasási sorrend is fontos- hacsak nem akarja valaki előre lelőni az összes meglepetést.

A felhasznált képeket Ta-mia Sansa készítette, minden jog Őt illeti!

A könyv a Publio kiadótól rendelhető, ebook változatban is!