Michael Gruber: A boszorkányfiú

A fülszöveg:
Miró csúnya, torz testű, inkább koboldra hasonlít, mint emberi lényre. Talán ezért is hagyta sorsára a szülőanyja, de egy boszorkány rátalál, és hazaviszi. Ám az ő otthonában sem egyszerű az élet, és rengeteg elfoglaltsága miatt egy anyamedvére, majd egy bosszúszomjas, fogságban sínylődő dzsinnre bízza a fiú nevelését. Miró magányosan nő fel, játszótársai az erdő állatai, akiknek megtanulja a nyelvét, de mindvégig kétségbeesetten vágyik az emberek társaságára. Igazi játszótársakat, barátokat szeretne, és amikor ez az ártatlan gyermek váratlanul szembesül az emberek kegyetlenségével, a szíve megkeményedik, és rettenetes bosszút forral ellenük, ami azonban nemcsak őt, hanem a nevelőanyját is halálos veszélybe sodorja. Ezek után Miró, a boszorkány és az emberré változtatott macska kénytelen elmenekülni az addigi biztonságos, védett otthonukból, és mutatványosként próbálnak megélni. Hamarosan Miró szívét megérinti a szerelem, ám ekkor ismét menekülniük kell, és a fiú egy varázslat segítségével gazdag emberré válik. A külsejét azonban továbbra is kénytelen maszk alá rejteni. Hiába a nagy vagyon, az érzelmeit nem viszonozzák, és ebbe végül belerokkan, mígnem hosszú-hosszú szenvedést követően kap még egy esélyt az újrakezdésre.

Michael Gruber

Michael Gruber csodálatos fantázia- és mesevilágot tár az olvasók elé, melyben némi változtatással a jól ismert, klasszikus mesék (Piroska és a farkas, Jancsi és Juliska, Hófehérke és a hét törpe stb.) is felbukkannak.
*******************************************
Na most akkor én jövök-szokás szerint kötözködni véleményt formálni:

• Borító: Nagyon szép! Dombornyomott, egyedi és találó is. Valóban azt ábrázolja, amiről a regény szól. (Leginkább a borító miatt szereztem meg...)
• Fülszöveg: Hát régen találkoztam ennyire spoileres ismertetővel! Bár én magam szeretem a előrevetítéseket, azért ez egy kicsit sok...(És nem is mindig igaz, amit közöl!)
• Helyesírás, ilyesmik: Sajnálom, háklis vagyok erre. És bizony bőven akad olyan szó, vagy mondat, amire nagyot néztem. Az ismétlésekről már nem is beszélve! Szerkesztő vagy lektor látta egyáltalán a művet kiadás előtt?
• A klasszikus mesék "átdolgozásai": Nem nyújtottak semmi újat. Komolyan nem értem, miért vannak odáig tőle az olvasók. Ez a regény 2005-ben íródott. Már évekkel azelőtt vetített a Hallmark csatorna ilyen "újragondolt" meséket! (Sőt, azok jobbak is voltak-de ez szuverén véleményem.)
• Tartalom: 

 Meglehet, az a baj, hogy el vagyok kényeztetve, de összességében nem tetszett a regény. Az alaptörténete jó, és érzem benne a lehetőséget-mégsem sikerült a szívemig érnie. Inkább összezavart. Már megint nem tudom, hogy melyik korcsoportnak szánhatta az író, és műfajilag behatárolni is nehéz lenne. A legközelebb talán a meséhez áll, de gyerek kezébe nem adnám. Vannak benne eléggé durva jelenetek is (egy mindenképpen), s bár az ún "klasszikus" mesék is elég horrorisztikusak tudnak lenni (a farkas megeszi Piroskát, Hamupipőke mostohatestvérei levágják a saját testrészeiket, Hófehérkét megmérgezi a mostohája), azok nagyrészt a gyerek fantáziájára bízzák a cselekmény lefolyását. Itt nem. Itt hosszú sorok szólnak egy medve haláláról, és igencsak érzékletesen bemutatják a pusztulás utáni enyészetet. Ez nem gyereknek való. Akkor talán felnőtteknek íródott. Ez megmagyarázná a helyenként eldurvuló történetet, és a szintén felnőttekhez szóló tanmesei szálat. De akkor kinek szól Miró szerepköre? 
Feladom. Talán csak nem én vagyok a célközönség, de egy biztos: nem kívánom újraolvasni a könyvet, így cserealap lesz belőle.