Ta-mia Sansa: Első Áldozat

Ta-mia Sansa

A Gender Krónikák 7. kötete, kronológiailag a Lélektelen közvetlen folytatása.  A könyv a „még nem jelent meg” kategóriába tartozik, így fülszövege nincsen. Rövid tartalmat tőlem ezért (se) várjatok, bár igyekszem pár szóban összefoglalni, hogy kikről szól a történet. Ha ez nem sikerül spoilermentesen… Hát én előre szóltam! 

Poénborító-tervezet
 Valentin-nap tiszteletére

Az előző részből megismert szereplők javarésze már nem él. Sőt… Pontosan három ismerős élte túl az akkor történteket. 


Egyikük ugyebár Cat Turney, 

Cat

aki idestova 20 éve Bubastis főkormányzója;  az Ő örök ellenfele: Nut White, aki még mindig Bast főpapja, a Tisztelendő;  és végül Usekh Manul, aki annak idején kiszorult a főkormányzói székből. Mostanra 10 éve az 5 kormányzó egyike. Ennek a három személynek tudunk valamit az előéletéből, de persze szép sorban lépnek be az új karakterek is. Nem kell aggódni, a Sansától mostanra megszokott módon kerülnek bemutatásra a szereplők, így szerintem azok is hamar bele tudnak helyezkedni a regénybe, akik nem ismerik az előzményeket.

9253-at írunk, 15 évvel a Lélektelen eseményei után járunk.  Az Első Áldozatban immár legálisan folynak a lonecat kísérletek, az első (és második) új szereplőnk épp ezzel kapcsolatban találkozik.

Shai

Most érkezik Cattownba Shai Kerasher; 

 az első önkéntes a kísérletre. Épphogy betöltötte a 16-ot, most lett nagykorú. Hónapok óta vár erre a napra, hisz nincs más esélye kikerülni a Terraformáló Állomás nyomorából. Tisztában van a kockázattal, amivel az átalakítás jár- vagy legalábbis azt hiszi, hogy felkészült mindenre.

Cat, Tesh

Elé érkezik sh. Erpat Un Teshteh;  

Cat Turney munkatársa, személyi titkára. A férfi genetikus, tevékenyen részt vesz a kísérletekben. Már az első fejezetből kiderül, hogy főnökéhez a végletekig hűséges beosztott. Nem vak-tisztába van Cat minden hibájával, nagyképűségével és önzésével egyaránt, de ő elfogadta így ahogy van.

Sepa

Sepa Typhon; az Intézet kutatója és üzemorvosa. Tisztaság és rendmániás férfi, Tesh mellett a másik, akiben Shai elsőre megbízik. Csak ők ketten fogadják kedvesen a fiatal lonecat-jelöltet, a többiek (élükön Cattel) csak az „alanyt” látják benne.

Sepa, Jess

Jess

Jess Seseny;  Sepa hajdani kedvese, a testet öltött káosz. Épp ez okozta annak idején a szakítást kettejük közt, nem tudták elviselni egymás rigolyáit. Jess a tanulmányai végeztével visszatért a Serkbeth III. állomásra és most, öt hosszú évvel később, zsebében a végre összekuporgatott manával újra Cattown-ba tart. Reményei szerint, mint újságíró kap majd állást és akkor maradhat a Városban - most már örökre.
Arrut Jaan; Szintén a Serkbeth III.-ról érkezik, állást kapott az építkezéseknél. A családjának nagyon kell a pénz, és Ő sokat kockáztatva vállalta ezt a munkát. Mindössze 17 éves, de a 30-at nem valószínű, hogy megéri. Haja és szeme barna, és mint tudjuk, a xenók előszeretettel gyilkolják a sötétebben pigmentáltakat. Arrut csinos ifjú, akinek előbb csak hajszíne, majd személyisége felkelti Shai figyelmét.
Asar Taui; A Gárda főparancsnoka, Cat Turney legelvakultabb rajongója, szinte istenként tekint a nőre. Nem felejti, hogy mit tett Cat a népért, és azt sem engedi, hogy mások elfelejtsék. Az élete árán is megvédené a főkormányzót.
Jane Taui (később Jane Sab); Asar Taui lánya, a Gárda kiképzőtisztje. Ellenségének tekinti dr. Turney-t, úgy érzi az apja minden figyelmét és megbecsülését az a nő kapja. Felfigyel a Gárda követelményeinek szigorodására, és gyanússá válik neki a dolog. Nem érti, hogy mi szükség van békeidőben „gyilkológépek” kiképzésére.

Vannak persze még sokan a szereplők közt, akiket én itt most nem neveztem meg, de nagyjából ezek a karakterek vannak ilyen-olyan hatással a történetre, az Ő döntéseik okoznak a cselekményben változást vagy fennakadást, esetleg segítik elő a tervek véghezvitelét.
Véleményem a történetről: Elfogult vagyok, így legszívesebben csak annyit írnék: imádom! De megpróbálok valami normálist írni, mert képes vagyok rá…J

Cat, Jess

Nálam még mindig a Lélektelen viszi a prímet, de ez nem az EÁ hibája. Sokkal inkább az enyém. Nekem nagyon hiányoztak azok a napló-részletek amik ott még megvoltak. Sajnos Cat bizonyos események miatt már nem ír naplót, így nincs mit beidézni. Így viszont nem látok annyira a fejébe, mint a másik kötetben. Talán ezért nem tudom itt annyira kedvelni a nagyságát, mint ott.
Féltem attól, hogy nem tudom majd elfogadni az új kapcsolatát, hisz én nagyon szerettem őket Villel. Kedveltem Peret-sat. Igen, még AZ után is. Nem tehetek róla! Sansa túl jól írta meg a férfi gondolatait, és valahogy megértettem, hogy miért tette amit tett. Más kérdés, hogy valóban bűnhődnie kellett… Szóval ezért féltem attól, hogy számomra nem lesz hiteles az új pasi. Szerencsére tévedtem. Bár nem azonnal, és talán nehezen- de végül Tesh megvett magának. J Ami azt illeti… Az „utolsó löketet” egy mozdulat és egy mondat összhangja adta.
Imádom, ahogy ezek ketten beszólogatnak egymásnak, tetszik, hogy végre nem kell Catnek titkolóznia, hogy végre Önmaga lehet az előtt, akit szeret. (Bár semmi pénzért el nem ismerné, hogy szereti a fiút!)
Sansa ebben a kötetben sem hazudtolja meg magát: az emberek hullanak, mint a legyek. Jó tanács: ne kedvelj meg senkit-mert nagyon valószínű, hogy meg fog halni. :P Nem öncélúan gyilkolja a karaktereket, ezt el kell ismerni, de akkor is. L Megszámoltam: Az EÁ-ban 44 halott van.
Jó hír Hórusz rajongóknak: Ebből a kötetből kiderül, hogy miért lett vallásos felhangja a lonecat-rendnek, hogy miért kell gyerekrablásokkal biztosítani az utánpótlást, és hogy miért lett szükség a lonecatek infibulációjára.

Kedvenc karakter: Tesh, egyértelműen!
Legnagyobb meglepetés: Nut White döntése. Még a végén majdnem megkedveltem! J
Amit nem szerettem: Hogy szegény Jane-ről állandóan elfeledkeztem. Nem elég, hogy az apja nem vette számításba, még én sem tartottam fontosnak a személyét. Komolyan… Meglepődtem, amikor újra róla volt szó. Ha simán eltűnt volna a képből, talán észre sem veszem… Sansa, ha ez volt a cél, akkor gratulálok! J Ha nem: Akkor ez a karakter kissé jellegtelenre sikerült.
Amit hiányoltam: A folytatást! :p Hát ez a nőci mikor kap végre rendesen… ő… izé… figyelmet? :p

Sepa, Cat, Tesh

A felhasznált képeket Ta-mia Sansa készítette, minden jog Őt illeti!

Ta-mia Sansa: Lélektelen

Ta-mia Sansa

Gender Krónikák 6. rész/ Lélektelen    

Az első általam olvasott GK könyv. Ezt azonnal követte a már megjelent 11. ( Sötét Hórusz). No de most nem a Hóruszról szeretnék írni, hisz azt már megtettem. (http://chiara-gondolatok.blogspot.com/2012/01/ta-mia-sansa-sotet-horusz.html) Tehát a Lélektelen története (nem annyira) röviden:

9223. Ptah-Noit Terraformáló Állomás.  Chatrine Therton nyolc évesen elveszíti a szüleit, és előbb a xenoárvák számára fenntartott Ideiglenes szállásra, majd anyai nagynénje gyámsága alá kerül. Imádott anyja halála miatt a kislány bezárkózik, csak olvasmányainak és emlékeinek él. 13 évesen kezd naplót vezetni, melynek részletei végigkísérik a könyvet. (Kéretik odafigyelni, hogy a naplórészletek majdnem mindig visszaemlékezések!) Nos, egy szerető gyám-pár talán kizökkenthetné Chatrine-t ebből a társas magányból, de itt erről szó sincs. Ha előbb a gyász miatt menekül a könyvek közé, utóbb már minden elől menekül. A légkör finoman szólva is…  A kislány jóval átlag feletti intelligenciával rendelkezik, tisztán látja maga előtt, hogy milyen jövő várhat rá az Állomáson. Menne, de: kiskorú, nincs hová, és nincs miből…

Eközben megismerkedünk a könyv többi főbb szereplőjével is:
Dominic Kora, a Velton egyetem kihelyezett kutatási részlegének főnöke; biológiát oktat az egyetemen. Meggyőződése, hogy a xenokutatások mellett sürgősen meg kell oldani az élelmiszerhiányt is. A bolygó légköre és talaja mérgező, a földről hozott magvak nem kelnek ki, vagy kikelés után mérgezőek. Szeretne több támogatást kapni a kutatásokra, és sürgeti a TO (Tehetségkutató Osztály) létrejöttét. Az Egyetemre jelenleg csak a jómódú szülők csemetéi kerülhetnek be, így elkallódhatnak az igazi tehetségek. Charon Manul (a főkormányzó-maga is xenofertőzött) nem egyezik bele, hisz neki személyes érdeke, hogy a fertőzésre fordítsanak minden figyelmet.

Nut White: 12 éves, átlagos kislány a Serkbeth I.-en. Se nem túl szép, se nem túl okos. Nővére, a kiemelkedő szépségű Henty volt a család reménye a felemelkedésre, anyjuk Szűznek szánta a Szentélybe. Henty „keresztbe tett” a terveknek, így az anya figyelme az addig méltánytalanul elhanyagolt Nut-ra terelődött, aki örömmel fogadja a lehetőséget. A Szüzek (mint a vallás képviselői) jól élnek Bubastison, és támogatni tudják a családot is.

Telnek-múlnak az évek. Chatrine kiemelkedő intellektusa mellé páratlan szépség társul. Ez nem kerüli el gyámjának figyelmét sem, a lányt egyre-másra érik az atrocitások. Nem lát kiutat a helyzetből, nincs senki akiben bízna, közel a pont, hogy feladja az életét.

9227.
Dominic Kora végre megkapja az engedélyt a TO megalapítására. Most már a szegényebb sorból is érkezhetnek tanulók a Veltonra. Nincs térítési díj és nincs korhatár sem. De csak a zseniket veszik fel, hisz a bolygó jövője a tét. Megtalálni a xenovírus ellenszerét, és megoldást találni az éhínségre.  No és van itt még egy kis bökkenő. Bár az oktatás ingyenes, a szállás és az ellátás nem tartozik bele.

Nut White: Már évek óta tagja a Rendnek. Boldog, hogy elkerült otthonról és egyáltalán nem hiányzik neki a családja. Örömmel látja, hogy a tükörben már Ő maga is a mindig csodált Szüzekre hasonlít. Nyoma sincs a rút kiskacsának, akinek magát látta éveken át. Váratlanul érkezik a hír: A Tisztelendő a Városba rendel hét szüzet szolgálatra, az egyikük Ő lehet- ha vállalja.

Chatrine Therton: Már az iskolában is észreveszi a tanár, hogy valami nincs rendben a családban, de a lány nem beszél. Nem akarja, hogy a gyámhatóság lépjen közbe, mert fél. Nem akar visszakerülni az Ideiglenes Szállásra-ami attól kezdve örök lakóhelye maradna. A tanár tehetetlen.

Képbe lépnek a patrónusok. Azok a dúsgazdag polgárok, akik (bár megtehetnék) nem akarnak örökbefogadni xenoárvákat. Most a TO diákjainak támogatásával letudhatják jótékonysági kötelességüket. Felbukkan új szereplőként Eash Pehta. Állomásról állomásra járva keresi azokat a diákokat, akiket támogatna. Ehhez magával viszi a Velton gyorstesztjét, az azon elért eredmények döntik el, ki kerülhet fel a Városba-ahol újabb megmérettetés vár rájuk. A tanárnő megragadja a kínálkozó lehetőséget, hogy segítsen Chatrine-nek. Őt is Eash Pehta figyelmébe ajánlja. A lány remekel a teszten, de gyámja Van-Kau Ghi-Ta nem hajlandó aláírni az engedélyt. Nincs remény… Vagy mégis? Chat felveszi a kapcsolatot imakh Pehtával és kéri a segítségét. Talán mondhatná azt a gyámjának, hogy… Pehtának más ötlete van.

NOS: Nem írom tovább.  Ennyire részletesen legalábbis nem. Azt azért elárulom: Még sok-sok szereplő lép a képbe, és egyik sem fog hidegen hagyni! Lehet őket szeretni, vagy gyűlölni - de semleges nem maradsz! 

Mi (vagy ki) lesz Nutból a Városban? Hogyan lesz Chatrine Thertonból - Cat Turney? Miért kezd el férfiruhában járni és napszemüveget hordani? Ki az a Vilam Pereth-Sa? Mi a dattara kalász és ki alkotja meg? Kik azok a lonecatek? És… MI A MANÓ AZ A LÉLEKTELEN?!

OLVASD EL! Nem bánod meg!

Egy tökéletesen megalkotott világ, pont annyi leírással amennyire szükségem van és amennyi még szabadon hagyja szárnyalni a képzeletemet. Különös hangzású, egzotikus nevek-először kicsit furcsa volt, de azonnal beleszerettem a hangzásukba. Ez egy olyan világ, ahol nem szeretnék élni -de ami mégis megdobogtatja a szívemet. A fene se érti ezt… Nem vagyok igazi sci-fi rajongó. Vagy legalábbis eddig nem voltam az. Azt, hogy a műfaj fogott meg, vagy csak és kizárólag GK rab vagyok- majd az  idő eldönti.

Engem a géphez láncolt. Nem maradt egyetlen darab körmöm sem, sírtam és nevettem, szerettem és gyűlöltem, sejtettem és reméltem.  És AKAROM A TÖBBI RÉSZÉT IS!

GK1: A menekülés éve 

GK4: A pavonis háborúk története - előkészületben (a szerző a címváltoztatás jogát fenntartja)

GK5: Szűz Oroszlán - előkészületben (a szerző a címváltoztatás jogát fenntartja)

GK6: Lélektelen ---elolvasva

GK7: Első áldozat

GK8: Egyensúly - előkészületben (a szerző a címváltoztatás jogát fenntartja)

GK10: Prentiest hős fiai - előkészületben (a szerző a címváltoztatás jogát fenntartja)

GK11: Sötét Hórusz –elolvasva (Már megjelent-megvásárolható)

GK12: Forradások--- Megjelent! A Publio kiadónál rendelhető!

GK14: Utolsó áldozat

Ta-mia Sansa: Sötét Hórusz

Ta-mia Sansa

Nem először, és nem is utoljára kérek elnézést mindenkitől, aki valaha arra vetemedik, hogy az én értékelésemet elolvassa. Most is, mint mindig- megnéztem, hogy mások (a molyon) miket írtak, hogy lehetőség szerint senkit ne ismételjek meg.  Ha valaki mégis úgy érzi, hogy az Ő szavait írom le én is, az csakis a véletlen műve lehet!

Tehát a Sötét Hórusz: 
Szerencsém volt vele. Nem ez volt az első Sansa regény amit olvastam, így nekem már nem okozott gondot a nevek hangzása. Az esetek többségében még azt is rögtön tudtam, hogy az illető férfi, avagy nőnemű. Sőt, ennek köszönhetően én régi ismerősként üdvözöltem a felbukkanó Cat Turney nevet. Nem találtam zavarónak a kezdéskori bemutatásokat sem. Sőt, kifejezetten élveztem! (Ahogy –bár állítólag írástechnikai hiba- szerettem a megosztott nézőpontot is. Nem értem, hogy ez miért baj?! Egyetlen gondolat miatt egy egész jelenetet kellene újra megírni? Ugyan már!) Az egyetlen jelenet, amit hirtelen nem tudtam hová tenni, az az 1. fejezet eleje. Gyanítom, hogy Nekhti álma/gondolata lehet, de biztos nem vagyok benne.

A regény elvarázsolt. Bubastis elkapta a grabancomat, és nem ereszt el. Egyik kedvenc íróm legújabb könyve Január 2.-a óta vár arra, hogy elkezdjem olvasni, és bár 30.-án vissza kell vinnem a könyvtárba, én mégis a számítógépemmel szemezek. Ott ugyanis jelen pillanatban 4 db GK regény van olvasatlan állapotban. Tudom, hogy megvár(ná)nak. Mégis… Tudnom KELL, hogy mi történik ezelőtt/ezután!  Na jó… Illő volna konkrétumokat is írni…

Amik kérdőjeleket hagytak bennem:

Az előzmények ismeretében furcsának tartottam a gyermekrablásokat, mert az eredeti terv szerint önkéntes felnőtteket alakítottak volna át. (Erre Sansa megadta a választ, illetve az EÁ-ban olvasható is lesz. Már alig várom, hogy belekezdhessek!)

Mi történt „akkor”? Egyszerűen nem értem, hogy egy Nekhti kaliberű zárkózott és indulattal teli nő, hogyan hagyhatta sértetlenül távozni Chaude Gardét? Avagy mi történt akkor? Valamit elnéztem volna? Ha mégsem… Akkor ez erősen elüt Nekhti jellemétől (aki még Ma’at érintését sem nagyon viseli el, és követeli az intim szférájának tiszteletben tartását), és igazából ezért a fél csillag levonás.

Nekhti… : Nem haragudtam rá. Egyetlen percig sem. Reméltem, hogy nem csak a harag vezérli, és reméltem, hogy okkal teszi, amit tesz. Tévedtem. Nem kellett volna ölnie. Hisz ahogy Neht képességeit elveszi- úgy elvehette volna a többiekét is. Még akkor is, ha valóban csak azért tette, mert azok nem mondtak volna le a hatalomról. (Ezt állítja amikor Beth-szel beszélget.) Így viszont, már nem állíthatja, hogy csak ezért tette. „Williams győzött”. Legalább belátta. Nem gyűlöltem, nem haragudtam rá. De volt, hogy legszívesebben felpofoztam volna!

Néhányukról rövidebben:

Neht-nofret:  A Firstcat. Előbb idegesített, később nagyon sajnáltam. Nem sikerült megkedvelni úgy igazán, de a végére legalább kiderült, hogy mélyen emberi félelmek kínozzák. Szinte csak ballépései vannak, hibás döntéseket hoz -de a jó szándék vezérli. Túl fiatalon lett belőle uralkodó, és saját embereinek többsége is ellene van. Talán egész életében egyszer érzi azt a büszkeséget, amire mindig vágyott volna.

Mau Coon: Igazán macskás neve van, nem igaz? (Maine Coon)  Lonecat, aki hitét veszti. Nem tudja elfogadni az érzelemmentes életet, főleg azért nem, mert gyengéd érzelmeket táplál egy társa iránt. Végig szemben áll  a Firstcat-tel, később kiderül, hogy Ő maga sem érti miért alakult így kettejük kapcsolata. 

Lawrence Manx: Lonecat, jelenleg az egyetlen (eredetileg) férfi az uralkodótestületben. Viszonozza Mau érzéseit, bár mindketten tudják, hogy ennek nincs értelme. Végül mégiscsak megtalálják a megoldást. Ő sem szimpatizál a Firstcattel, de észérvekkel meggyőzhető.

Beth Innocente: Lawrence tanítványa (nevelt lánya), később lonecat, még később…
7 évesen rabolják el a szüleitől, hogy lonecat tanítvánnyá tegyék. Genetikai adatai nagyon kecsegtetőek. Cserfes, vidám kislány, akinek minden vágya csatlakozni a Rendhez, bár Mestere megpróbálja lebeszélni erről. Ő az egyetlen, aki kicsit sem fél Nekhtitől, s bár később minden oka meglenne a bosszúra, Ő inkább segít neki.

Marah Cyclone: Lonecat, aki –Nehtnek köszönhetően- túl fiatalon esett át a genetikai módosításon. Ennek köszönhetően nem találja a helyét a Rendben, önbizalom hiányos, nincs igazán saját véleménye, a mindenkori többség mellett áll. Amilyen szürke kis foltnak tűnik, olyan meglepően határozott (és bátor!) lesz. Ő az utolsó védvonal aki segíti Neht menekülését. Szembesíti Nekhtit önmagával. Le a kalappal előtte!

Ma’at Grandhomme : Bubastis főkormányzója. Ő szabadítja ki Nekhtit Prientiestről, az egyetlen, aki félelmei ellenére feltétlenül bízik Nekhtiben. Testőrévé teszi a lányt és mindig kiáll mellette. Határozott, életvidám, kissé csapodár nő.

Kemt Daly: Ma’at testvére, a „szökevény”. Ő lett volna a főkormányzó, de szüleik halála után önmagát vádolva elbujdokolt. 9 Prientiesten töltött év után tér haza, ahol meglátja Nekhtit és többé nem tudja kiverni a fejéből. Szerelem a sokadik pofon után is. A férfi kitartóan udvarol a nőnek, nem adja fel. A legtöbb, amit elér nála, kimerül a közös ivászatban, a kártyapartikban és a verekedésekben.  Éljen a szerelem! :D (A kitartás vajon elnyeri jutalmát?)

John Kama: prientiesti férfi, aki neveltetése, a Császárságbeli hagyományok ellenére képes túllépni saját korlátain, és sikerül emberszámba vennie a nőket. Egy HATALMAS piros pontot neki!

Elijah Redford: prientiesti férfi, orvos. Apja tartozása miatt lett Williams rabszolgája. Szenved az önutálattól, retteg Williamstől, nem mer nyíltan ellene szegülni. Javára írható, hogy végül sokat kockáztatva megkeresi a Császárságban tartózkodó Ma’at-t, és megkéri, hogy szabadítsa ki Nekhtit Williams karmai közül. További piros pont neki, hogy távozása előtt megírja Williams lányának az igazat az anyjáról.

Andrew Williams: prientiesti férfi, a Császár első jobbkeze. Tetteit nem lehet (pusztán) a hagyományokra testálni. Bár a császárságban mindennapos a nőkkel szembeni erőszak, a nők használati tárgyként való kezelése, a férfi tettei még ott is kirívóak. Eszelős, perverz, bomlott elméjű ember, aki nem fogja fel tettei súlyát. Betegesen ragaszkodik Nekhtihez, még hosszú évekkel később is. Meggyőződése, hogy a nő is kedveli őt, hisz megtartotta az általa adott nevet. Lányát meglepő módon elkényezteti, titkolja létezését a külvilág elől, hogy megmentse a tipikus prientiesti sorstól.

Nekhti Starr/Kha-ra Noire: bubastisi-prientiesti-bubastisi nő, majd lonecat, majd Firstcat. 
Lonecat tanítványként jutalomutazást kap mesterétől (az akkori Firstcattől), amely tragikus véget ér. Nekhti 7 évesen Prientiest (és Andrew Williams) foglya lesz. Embertelen körülmények, embertelen bánásmód, és egy szadista pedofil önkényuralma alatt telik el a következő 6 év, mire végre Ma’at személyében megérkezik a segítség, és hazatérhet Bubastisra. Az eltelt évek nem múltak el nyomtalanul. Sem testileg, sem lelkileg. A vidám, cserfes kis tanítványból Kha-ra Noire-ból megszületett Nekhti Starr:  

az emberkerülő, mogorva, fémkezű testőr-óriás, akitől Beth-szen kívül mindenki (még maga Ma’at is) tart. És hogy miért kapta valójában a jutalom-utazást? Hogyan lesz belőle mégis- mindennek ellenére lonecat, majd Firstcat? Hát olvassátok el a könyvet!

A könyvről: papírkötésű, kézbeillő méretű. Mivel nem szerepel a regényben albínó férfi, így gyanítom, hogy Nekhtit akarja ábrázolni a borító. Kissé férfiasra sikerült… S bár nem gyerekkönyv… A szerzőnő rajzait ismerve igazán el tudnék képzelni bele pár illusztrációt! J

Az uralkodó testület- A Firstcat és loncatjei

A mellékelt képeket a könyv szerzője Ta-mia Sansa festette/rajzolta.